I Corinthians 15

Dozivljem vam, braćo, u pamet evanđelje koje vam navijestih, koje primiste, u kome stojite,

Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,

po kojem se spasavate, ako držite što sam vam navijestio; osim ako uzalud povjerovaste.

A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.

Doista, predadoh vam ponajprije što i primih: Krist umrije za grijehe naše po Pismima;

Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;

bi pokopan i uskrišen treći dan po Pismima;

És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;

ukaza se Kefi, zatim dvanaestorici.

És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek;

Potom se ukaza braći, kojih bijaše više od pet stotina zajedno; većina ih još i sada živi, a neki usnuše.

Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;

Zatim se ukaza Jakovu, onda svim apostolima.

Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;

Najposlije, kao nedonoščetu, ukaza se i meni.

Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.

Da, ja sam najmanji među apostolima i nisam dostojan zvati se apostolom jer sam progonio Crkvu Božju.

Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.

Ali milošću Božjom jesam što jesam i njegova milost prema meni ne bijaše zaludna; štoviše, trudio sam se više nego svi oni - ali ne ja, nego milost Božja sa mnom.

De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.

Ili dakle ja ili oni: tako propovijedamo, tako vjerujete.

Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.

No ako se propovijeda da je Krist od mrtvih uskrsnuo, kako neki među vama govore da nema uskrsnuća mrtvih?

Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?

Ako nema uskrsnuća mrtvih, ni Krist nije uskrsnuo.

Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.

Ako pak Krist nije uskrsnuo, uzalud je doista propovijedanje naše, uzalud i vjera vaša.

Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.

Zatekli bismo se i kao lažni svjedoci Božji što posvjedočismo protiv Boga: da je uskrisio Krista, kojega nije uskrisio, ako doista mrtvi ne uskršavaju.

Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.

Jer ako mrtvi ne uskršavaju, ni Krist nije uskrsnuo.

Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.

A ako Krist nije uskrsnuo, uzaludna je vjera vaša, još ste u grijesima.

Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.

Onda i oni koji usnuše u Kristu, propadoše.

A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.

Ako se samo u ovom životu u Krista ufamo, najbjedniji smo od svih ljudi.

Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

Ali sada: Krist uskrsnu od mrtvih, prvina usnulih!

Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.

Doista po čovjeku smrt, po Čovjeku i uskrsnuće od mrtvih!

Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.

Jer kao što u Adamu svi umiru, tako će i u Kristu svi biti oživljeni.

Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.

Ali svatko u svom redu: prvina Krist, a zatim koji su Kristovi, o njegovu Dolasku;

Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.

potom - svršetak, kad preda kraljevstvo Bogu i Ocu, pošto obeskrijepi svako Vrhovništvo, svaku Vlast i Silu.

Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.

Doista, on treba da kraljuje dok ne podloži sve neprijatelje pod noge svoje.

Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.

Kao posljednji neprijatelj bit će obeskrijepljena Smrt

Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.

jer sve podloži nogama njegovim. A kad veli: Sve je podloženo, jasno - sve osim Onoga koji mu je sve podložio.

Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.

I kad mu sve bude podloženo, tada će se i on sam, Sin, podložiti Onomu koji je njemu sve podložio da Bog bude sve u svemu.

Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.

Što onda čine oni koji se krste za mrtve? Ako mrtvi uopće ne uskršavaju, što se krste za njih?

Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?

Što se onda i mi svaki čas izlažemo pogiblima?

Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?

Dan za danom umirem, tako mi slave vaše, braćo, koju imam u Kristu Isusu, Gospodinu našem!

Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre *mondom,* mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.

Ako sam se po ljudsku borio sa zvijerima u Efezu, kakva mi korist? Ako mrtvi ne uskršavaju, jedimo i pijmo jer sutra nam je umrijeti.

Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!

Ne varajte se: "Zli razgovori kvare dobre običaje."

Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.

Otrijeznite se kako valja i ne griješite jer neki, na sramotu vam kažem, ne znaju za Boga.

Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.

Ali reći će netko: Kako uskršavaju mrtvi? I s kakvim li će tijelom doći?

De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?

Bezumniče! Što siješ, ne oživljuje ako ne umre.

Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.

I što siješ, ne siješ tijelo buduće, već golo zrno, pšenice - recimo - ili čega drugoga.

És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.

A Bog mu daje tijelo kakvo hoće, i to svakom sjemenu svoje tijelo.

Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét.

Nije svako tijelo isto tijelo; drugo je tijelo čovječje, drugo tijelo stoke, drugo tijelo ptičje, a drugo riblje.

Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.

Ima tjelesa nebeskih i tjelesa zemaljskih, ali drugi je sjaj nebeskih, a drugi zemaljskih.

És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.

Drugi je sjaj sunca, drugi sjaj mjeseca i drugi sjaj zvijezda; jer zvijezda se od zvijezde razlikuje u sjaju.

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.

Tako i uskrsnuće mrtvih: sije se u raspadljivosti, uskršava u neraspadljivosti;

Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;

sije se u sramoti, uskršava u slavi; sije se u slabosti, uskršava u snazi;

Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.

sije se tijelo naravno, uskršava tijelo duhovno. Ako ima tijelo naravno, ima i duhovno.

Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.

Tako je i pisano: Prvi čovjek, Adam, postade živa duša, posljednji Adam - duh životvorni.

Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.

Ali ne bi najprije duhovno, nego naravno pa onda duhovno.

De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.

Prvi je čovjek od zemlje, zemljan; drugi čovjek - s neba.

Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.

Kakav je zemljani takvi su i zemljani, a kakav je nebeski takvi su i nebeski.

A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.

I kao što smo nosili sliku zemljanoga, nosit ćemo i sliku nebeskoga.

És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.

A ovo, braćo, tvrdim: tijelo i krv ne mogu baštiniti kraljevstva Božjega i raspadljivost ne baštini neraspadljivosti.

Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

Evo otajstvo vam kazujem: svi doduše nećemo usnuti, ali svi ćemo se izmijeniti.

Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.

Odjednom, u tren oka, na posljednju trublju - jer zatrubit će - i mrtvi će uskrsnuti neraspadljivi i mi ćemo se izmijeniti.

Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

Jer ovo raspadljivo treba da se obuče u neraspadljivost i ovo smrtno da se obuče u besmrtnost.

Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.

A kad se ovo raspadljivo obuče u neraspadljivost i ovo smrtno obuče u besmrtnost, tada će se obistiniti riječ napisana: Pobjeda iskapi smrt.

Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.

Gdje je, smrti, pobjeda tvoja? Gdje je, smrti, žalac tvoj?

Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?

Žalac je smrti grijeh, snaga je grijeha Zakon.

A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.

A hvala Bogu koji nam daje pobjedu po Gospodinu našem Isusu Kristu!

De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.

Tako, braćo moja ljubljena, budite postojani, nepokolebljivi, i obilujte svagda u djelu Gospodnjem znajući da trud vaš nije neplodan u Gospodinu.

Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.