I Chronicles 16

Tada unesoše Kovčeg Božji i postaviše ga usred šatora koji mu bijaše razapeo David. Onda su prinijeli paljenice i pričesnice pred Bogom.
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
Pošto je prinio paljenice i pričesnice, David blagoslovi narod Jahvinim imenom.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
Onda razdijeli svim Izraelcima, ljudima i ženama, svakome po jedan okrugao kruh, komad mesa i kolač od suhoga grožđa.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
Onda je postavio pred Jahvinim Kovčegom službenike među levitima da uznose, slave i hvale Jahvu, Boga Izraelova, i to:
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
poglavara Asafa, a drugoga za njim Zahariju, zatim Jeiela, Šemiramota, Jehiela, Matitju, Eliaba, Benaju, Obed Edoma i Jeiela s harfama i citrama; Asaf je udarao u cimbale.
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Svećenici Benaja i Jahaziel bili su bez prijekida s trubama pred Kovčegom saveza Jahvina.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Toga dana povjeri David prvi put Asafu i njegovoj braći da slave Jahvu ovom pohvalnicom:
Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
"Hvalite Jahvu, prizivajte mu ime; navješćujte među narodima djela njegova!
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Pjevajte mu, svirajte mu, propovijedajte sva njegova čudesa!
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Dičite se svetim imenom njegovim, neka se raduje srce onih što traže Jahvu!
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Tražite Jahvu i njegovu snagu, tražite svagda njegovo lice!
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Sjetite se čudesa koja učini, njegovih čuda i sudova usta njegovih.
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Izraelov rod njegov je sluga, sinovi Jakovljevi njegovi izabranici.
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
On je Jahve, Bog naš; po svoj su zemlji njegovi sudovi!
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Sjećajte se uvijek njegova Saveza, Riječi koju objavi tisući naraštaja;
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Saveza koji sklopi s Abrahamom i njegove zakletve Izaku.
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
Ustanovi je kao zakon Jakovu, Izraelu vječni Savez.
Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
Govoreći 'Tebi ću dati kanaansku zemlju kao dio u baštinu vašu,
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
kad vas još bješe malo na broju, vrlo malo, i kad bjeste pridošlice u njoj.'
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
Išli su od naroda do naroda, iz jednoga kraljevstva k drugom narodu.
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
Ne dopusti nikom da ih tlači, kažnjavaše zbog njih kraljeve:
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
'Ne dirajte u moje pomazanike, ne činite zla mojim prorocima!'
*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Pjevaj Jahvi, sva zemljo, Navješćujte iz dana u dan spasenje njegovo!
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Kazujte poganima njegovu slavu, svim narodima čudesa njegova.
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Velik je Jahve, hvale predostojan, strašniji od svih bogova.
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Ništavni su svi bozi naroda. Jahve stvori nebesa.
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Slava je i veličanstvo pred njim, sila i radost u Svetištu njegovu.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Dajte Jahvi, narodna plemena, dajte Jahvi slavu i silu!
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Dajte Jahvi slavu imena njegova, nosite prinose i dolazite pred njegovo lice! Poklonite se Jahvi u sjaju svetosti njegove!
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Strepi pred njim, zemljo sva! Učvrstio je svemir da se ne poljulja.
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Neka se vesele nebesa i neka klikće zemlja; neka se govori među poganima: 'Jahve kraljuje!'
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Neka huči more i što je u njemu; nek' se raduje polje i što je na njemu!
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Neka klikće šumsko drveće pred Jahvom, jer dolazi da sudi zemlji.
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Slavite Jahvu jer je dobar, jer je vječna ljubav njegova.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
I recite: 'Spasi nas, o Bože, Spasitelju naš, i saberi nas i izbavi nas od bezbožnih naroda, da slavimo tvoje sveto ime, da se ponosimo tvojom slavom.
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
Blagoslovljen Jahve, Bog Izraelov, od vijeka do vijeka!' Sav narod neka kaže: 'Amen! Aleluja!'"
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
I ondje pred Kovčegom saveza Jahvina ostaviše Asafa i njegovu braću da služe pred Kovčegom bez prestanka, koliko treba iz dana u dan;
Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
i Obed-Edoma s njegovom braćom, njih šezdeset i osam, i Obed-Edoma, Jedutunova sina, i Hosu, da budu vratari;
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
a svećenika Sadoka s njegovom braćom svećenicima pred Jahvinim Prebivalištem na uzvišici u Gibeonu
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;
da prinose paljenice Jahvi na žrtveniku za paljenice bez prestanka, jutrom i večerom, i da vrše sve što je napisano u Zakonu koji je Jahve odredio Izraelu;
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
s njima Hemana i Jedutuna i ostale izabrane, koji su bili poimence spomenuti, da slave Jahvu, "jer je vječna njegova ljubav";
Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
i to Hemana i Jedutuna da trube u trube i udaraju u cimbale i druga glazbala Bogu na čast; a Jedutunove sinove da budu vratari.
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*
Tada se razišao sav narod, svatko svojoj kući; a David se vratio da blagoslovi svoj dvor.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.