Psalms 142

（大卫在洞里作的训诲诗，乃是祈祷。）我发声哀告耶和华，发声恳求耶和华。

Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor.

我在他面前吐露我的苦情，陈说我的患难。

Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.

我的灵在我里面发昏的时候，你知道我的道路。在我行的路上，敌人为我暗设网罗。

Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,

求你向我右边观看，因为没有人认识我；我无处避难，也没有人眷顾我。

Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém.

耶和华啊，我曾向你哀求。我说：你是我的避难所；在活人之地，你是我的福分。

Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.

求你侧耳听我的呼求，因我落到极卑之地；求你救我脱离逼迫我的人，因为他们比我强盛。

Hívlak téged, oh Uram; *s ezt* mondom: Te vagy oltalmam *és* örökségem az élőknek földén;

求你领我出离被囚之地，我好称讚你的名。义人必环绕我，因为你是用厚恩待我。

Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál! * (Psalms 142:8) Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem. *