Psalms 137

我们曾在巴比伦的河边坐下,一追想锡安就哭了。
Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk.
我们把琴挂在那里的柳树上;
A fűzfákra, közepette, *oda* függesztettük hárfáinkat,
因为在那里,掳掠我们的要我们唱歌,抢夺我们的要我们作乐,说:给我们唱一首锡安歌吧!
Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, *mondván:* Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül!
我们怎能在外邦唱耶和华的歌呢?
Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?!
耶路撒冷啊,我若忘记你,情愿我的右手忘记技巧!
Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem!
我若不记念你,若不看耶路撒冷过于我所最喜乐的,情愿我的舌头贴于上膛!
Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének!
耶路撒冷遭难的日子,以东人说:拆毁!拆毁!直拆到根基!耶和华啊,求你记念这仇!
Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, a kik azt mondták Jeruzsálem napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig!
将要被灭的巴比伦城啊(城:原文是女子),报复你像你待我们的,那人便为有福!
Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen a ki megfizet néked gonoszságodért, a melylyel te fizettél nékünk!
拿你的婴孩摔在磐石上的,那人便为有福!
Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!