Psalms 22

(По слав. 21) За първия певец. По музиката на Кошутата на зората. Псалм на Давид. Боже мой, Боже мой, защо си ме оставил — далеч от избавлението ми, от думите на стона ми?

Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.

Боже мой, викам денем, но не отговаряш; и нощем, и нямам покой.

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

Но Ти си свят, Ти, който обитаваш между хваленията на Израил.

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.

На Теб се уповаваха бащите ни, уповаваха се и Ти ги избави.

Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.

Към Теб извикаха и бяха спасени, на Теб се уповаха и не бяха посрамени.

Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.

А аз съм червей, а не човек, укор на хората и презрян от народа.

Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

Всички, които ме гледат, ми се присмиват, кривят уста, клатят глава:

De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

Упова се на ГОСПОДА — нека го избави, нека го освободи, понеже има благоволение в него!

A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

Но Ти си Този, който ме извади от утробата, Ти ми даде упование на майчините ми гърди.

Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

На Теб бях оставен от раждането, от утробата на майка ми Ти си мой Бог.

Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, *és *biztattál engem anyámnak emlőin.

Да не се отдалечиш от мен, защото близо е скръбта, защото няма помощник!

Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

Много бикове ме наобиколиха; силни васански бикове ме обкръжиха.

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

Раззинаха устата си срещу мен, като лъв, който разкъсва и реве.

Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Излях се като вода и разглобиха се всичките ми кости; сърцето ми стана като восък, разтопи се сред вътрешностите ми.

Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

Силата ми изсъхна като черепка и езикът ми залепва за небцето ми; и си ме свел в праха на смъртта.

Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

Защото кучета ме наобиколиха; обкръжи ме глутница злодеи; прободоха ръцете ми и краката ми.

Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.

Мога да преброя всичките си кости. Те гледат, взират се в мен.

Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.

Разделят дрехите ми помежду си и за одеждата ми хвърлят жребий.

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek *s* bámulnak rám.

Но Ти, ГОСПОДИ, не се отдалечавай; сило моя, побързай ми на помощ!

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

Избави душата ми от меча, едничката ми душа от силата на кучето.

De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.

Спаси ме от устата на лъва и от рогата на дивите говеда. Ти ме послуша!

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.

Ще възвестявам Името Ти на братята си, сред събранието ще Те хваля.

Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.

Вие, които се боите от ГОСПОДА, хвалете Го! Всички вие, потомци на Яков, славете Го! И бойте се от Него, всички вие, потомци на Израил!

Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.

Защото не е презрял и не се е отвърнал от скръбта на оскърбения, нито е скрил лицето Си от него; а послуша, когато той извика към Него.

Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!

От Теб е моето хваление в голямото събрание: ще изпълня обещанията си пред онези, които Му се боят.

Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

Сиромасите ще ядат и ще се наситят; ще хвалят ГОСПОДА онези, които Го търсят. Сърцето ви ще живее вечно!

Felőled lesz dicséretem a nagy gyülekezetben. Az én fogadásaimat megadom azok előtt, a kik félik őt.

Ще си спомнят и ще се обърнат към ГОСПОДА всичките земни краища и ще се поклонят пред Теб всичките племена на народите,

Esznek a nyomorultak és megelégesznek, dicsérik az Urat, a kik őt keresik. Éljen szívetek örökké!

защото царството е на ГОСПОДА и Той владее над народите.

Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a föld minden határai, és leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.

Ще ядат и ще се поклонят всичките богати на земята; ще се наведат пред Него всички, които слизат в пръстта — и никой не може да опази живота си.

Mert az Úré a királyi hatalom, uralkodik a pogányokon is.

Потомство ще Му слугува; ще се разказва за Господа на идещото поколение.

Esznek és leborulnak a föld gazdagai mind; ő előtte hajtanak térdet, a kik a porba hullanak, és a ki életben nem tarthatja lelkét.

Те ще дойдат, ще възвестяват правдата Му на народ, който ще се роди, защото Той извърши това.

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak. * (Psalms 22:32) Eljőnek s hirdetik az ő igazságát az ő utánok való népnek, hogy ezt cselekedte! *