Psalms 2

Защо се разяряват езичниците и народите замислят суета?

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

Земните царе застават и управниците се съветват заедно против ГОСПОДА и против Неговия Помазаник,

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

и казват: Нека разкъсаме връзките Им и въжетата Им нека отхвърлим от себе си!

Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

Този, който седи в небесата, ще се смее, Господ ще им се подиграе.

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

Тогава ще им говори в гнева Си и ще ги ужаси в яростта Си.

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

Ще каже: Я Аз помазах Своя Цар на Сион, светия Си хълм!

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

Аз ще възвестя наредбата на ГОСПОДА. Той Ми каза: Ти си Мой Син, Аз днес Те родих.

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

Поискай от Мен и Аз ще Ти дам за наследство народите, и за притежание — земните краища.

Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

Ще ги управляваш с желязна тояга, ще ги строшиш като грънчарски съд.

Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

Затова сега, вразумете се, царе, поучете се, земни съдии.

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

Слугувайте на ГОСПОДА със страх и радвайте се с трепет.

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

Целувайте Сина, за да не се разгневи и да погинете на пътя, когато след малко пламне Неговият гняв. Блажени всички, които се уповават на Него.

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!