Psalms 120

(По слав. 119) Песен на изкачванията. В скръбта си извиках към ГОСПОДА и Той ми отговори.

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

ГОСПОДИ, избави душата ми от лъжливи устни и от измамен език!

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól *és *a csalárd nyelvtől!

Какво ще ти се даде или какво ще ти се прибави, на теб, измамни езиче?

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Остри стрели на силния с дървени въглища от хвойна.

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Горко ми, защото странствам в Мосох, защото обитавам в шатрите на Кидар!

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Душата ми живя много време с онези, които мразят мира.

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Аз съм за мир, но когато говоря, те са за война.

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra *készek.*