Matthew 27

А на сутринта всичките главни свещеници и народни старейшини се съвещаваха против Иисус, за да Го убият.

Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.

И като Го вързаха, Го заведоха и Го предадоха на управителя Пилат Понтийски.

És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.

Тогава Юда, който Го беше предал, като видя, че беше осъден, се разкая и върна тридесетте сребърника на главните свещеници и старейшините и каза:

Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,

Съгреших, че предадох невинна кръв. А те казаха: На нас какво ни е от това? Ти гледай.

Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.

И като хвърли сребърниците в храма, излезе и отиде, и се обеси.

Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.

А главните свещеници взеха сребърниците и казаха: Не е позволено да ги слагаме в касата на храма, понеже са цена на кръв.

A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.

И като се съветваха, купиха с тях грънчаревата нива, в която да се погребват чужденци.

Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.

Затова онази нива е наречена и до днес Кръвна нива.

Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.

Тогава се изпълни говореното чрез пророк Еремия, който казва: ?И взеха тридесетте сребърника, цената на Оценения, когото оцениха израилевите синове,

Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,

и ги дадоха за грънчаревата нива, както ми заповяда Господ.“

És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.

А Иисус застана пред управителя. И управителят Го попита, като каза: Ти юдейският Цар ли си? А Иисус му каза: Ти казваш.

Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.

И когато Го обвиняваха главните свещеници и старейшините, нищо не отговаряше.

És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.

Тогава Пилат Му каза: Не чуваш ли за колко неща свидетелстват против Теб?

Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?

Но Той не му отговори на нито едно нещо, така че управителят се чудеше много.

És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.

А на всеки празник управителят имаше обичай да пуска на множеството един от затворниците, когото биха поискали.

Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.

А тогава имаха един прочут затворник на име Варава.

Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.

И така, когато се бяха събрали, Пилат им каза: Кого искате да ви пусна: Варава ли, или Иисус, наричан Христос?

Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?

Понеже знаеше, че от завист Го предаваха.

Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.

При това, като седеше на съдийския престол, жена му изпрати до него да кажат: Нямай нищо с този Праведник, защото днес много пострадах насън поради Него.

A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.

А главните свещеници и старейшините убедиха множествата да изпросят Варава, а Иисус да убият.

A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.

Управителят в отговор им каза: Кого от двамата искате да ви пусна? И те казаха: Варава.

Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.

Пилат им каза: Тогава какво да правя с Иисус, наричан Христос? Те всички казаха: Разпъни Го!

Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!

А той каза: Че какво зло е сторил? А те още повече закрещяха, казвайки: Разпъни Го!

A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!

И така, Пилат, като видя, че никак не помага, а напротив, че се повдига размирие, взе вода, уми си ръцете пред множеството и каза: Аз съм невинен за кръвта на този Праведник. Вие гледайте.

Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!

А целият народ в отговор каза: Кръвта Му да бъде на нас и на децата ни!

És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.

Тогава той им пусна Варава, а Иисус би и Го предаде да бъде разпънат.

Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.

После войниците на управителя заведоха Иисус в преторията и събраха около Него цялата дружина.

Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.

И като Го съблякоха, Го облякоха в пурпурна мантия.

És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.

И сплетоха венец от тръни, който наложиха на главата Му, и сложиха тръстика в дясната Му ръка; и като коленичиха пред Него, Му се подиграваха и викаха: Привет, Царю юдейски!

És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!

И като Го заплюваха, взеха тръстиката и Го удряха по главата.

És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.

И след като Му се подиграха, Му съблякоха мантията и Го облякоха с Неговите дрехи, и Го заведоха да Го разпънат.

És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.

А на излизане намериха един киринеец на име Симон; него заставиха да носи кръста Му.

Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.

И като стигнаха на едно място, наречено Голгота, което значи Лобно място,

És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,

Му дадоха да пие оцет, примесен с жлъчка; но Той, като вкуси, не прие да пие.

Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.

И след като Го разпънаха, си разделиха дрехите Му, като хвърлиха жребий.

Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.

И седнаха там да Го пазят.

És leülvén, ott őrzik vala őt.

И поставиха над главата Му обвинението Му, написано така: Този е Иисус, юдейският Цар.

És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.

Заедно с Него бяха разпънати и двама разбойници – един отдясно и един отляво.

Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől.

А минаващите оттам Го хулеха, като клатеха глави и говореха:

Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.

Ти, който разоряваш храма и за три дни пак го съграждаш, спаси Себе Си. Ако си Божи Син, слез от кръста.

És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!

Подобно и главните свещеници с книжниците и старейшините Му се подиграваха, казвайки:

Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:

Други е избавил, а пък Себе Си не може да избави! Той е израилевият Цар! Нека слезе сега от кръста и ще повярваме в Него.

Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.

Упова се на Бога; нека Го избави сега, ако Му е угоден; понеже каза: Божи Син съм.

Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.

Със същия укор Го ругаеха и разпънатите с Него разбойници.

A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.

А от шестия час тъмнина покриваше цялата земя до деветия час.

Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.

А около деветия час Иисус извика със силен глас и каза: Или, Или, лама савахтани? — тоест: Боже Мой, Боже Мой, защо си Ме оставил?

Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

Някои от стоящите там, като чуха това, казаха: Той вика Илия.

Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.

И веднага един от тях се затича, взе гъба, натопи я в оцет и като я надяна на тръстика, Му даде да пие.

És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.

А другите казваха: Остави! Да видим дали ще дойде Илия да Го избави.

A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?

А Иисус, като извика пак със силен глас, предаде дух.

Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.

И ето, завесата на храма се раздра на две от горе до долу, земята се разтресе, скалите се разпукаха,

És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;

гробовете се разтвориха и много тела на починали светии бяха възкресени,

És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.

които, като излязоха от гробовете след Неговото възкресение, влязоха в светия град и се явиха на мнозина.

És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.

А стотникът и онези, които заедно с него пазеха Иисус, като видяха земетресението и това, което стана, много се уплашиха и казаха: Наистина Този беше Син на Бога!

A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!

Там бяха още и гледаха отдалеч много жени, които бяха следвали Иисус от Галилея и Му служеха;

Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;

сред тях бяха Мария Магдалена и Мария, майката на Яков и на Йосия, и майката на Зеведеевите синове.

Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.

А когато се свечери, дойде един богаташ от Ариматея на име Йосиф, който също беше ученик на Иисус.

Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;

Той дойде при Пилат и поиска тялото на Иисус. Тогава Пилат заповяда да му се даде.

Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.

Йосиф, като взе тялото, Го обви с чиста плащаница

És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,

и Го положи в своя нов гроб, който беше изсякъл в скалата; и търколи голям камък на входа на гроба и си отиде.

És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.

А там бяха Мария Магдалена и другата Мария, които седяха срещу гроба.

Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.

И на следващия ден, който беше след деня на приготовлението, главните свещеници и фарисеите се събраха при Пилат и казаха:

Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,

Господарю, спомнихме си, че онзи измамник приживе каза: След три дни ще възкръсна.

Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.

Затова заповядай гробът да се пази здраво до третия ден, да не би учениците Му да дойдат и да Го откраднат, и да кажат на народа: Възкръсна от мъртвите. Така последната измама ще бъде по-лоша от първата.

Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.

Пилат им каза: Вземете стража. Идете и го пазете, както знаете.

Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.

И те отидоха и завардиха гроба, като запечатаха камъка и поставиха стражата.

Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.