Luke 23

Тогава цялото тяхно множество стана и Го заведе при Пилат.

És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.

И започнаха да Го обвиняват, казвайки: Намерихме Този, че развращава народа ни, забранява да се дава данък на императора, като казва за Себе Си, че е Христос, Цар.

És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.

А Пилат Го попита и каза: Ти ли си юдейският Цар? А Той в отговор му каза: Ти казваш.

Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!

И Пилат каза на главните свещеници и на множествата: Аз не намирам никаква вина в този Човек.

Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.

А те още по-настойчиво казваха: Той вълнува народа, защото поучава по цяла Юдея, като е почнал от Галилея и е стигнал до тук.

De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.

А Пилат, като чу за Галилея, попита дали Човекът е галилеянин.

Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?

И като узна, че е от областта на Ирод, Го изпрати при Ирод, който през тези дни беше също в Ерусалим.

És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.

А Ирод, като видя Иисус, много се зарадва, защото отдавна желаеше да Го види, понеже беше слушал за Него; и се надяваше да види някое знамение от Него.

Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.

И Го запитваше с много думи, но Той нищо не му отговори.

Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.

А главните свещеници и книжниците стояха и Го обвиняваха яростно.

*Ott* állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.

Но Ирод с войниците си, след като Го унизи и подигра, Го облече във великолепна дреха и Го изпрати обратно при Пилат.

Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.

В същия ден Пилат и Ирод се сприятелиха помежду си, защото преди враждуваха един против друг.

És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.

Тогава Пилат свика главните свещеници, началниците и народа и им каза:

Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,

Доведохте ми този Човек като един, който развращава народа; но ето, аз Го разпитах пред вас и не намерих в този Човек никаква вина относно онова, в което Го обвинявате;

Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:

нито пък Ирод е намерил, защото Го е изпратил обратно до нас. И ето, Той не е сторил нищо, което заслужава смъртно наказание.

De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.

И така, след като Го накажа, ще Го пусна.

Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.

(А той беше задължен да им пуска за празника по един затворник.)

Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy *foglyot.*

Но те всички изкрещяха в един глас, казвайки: Махни Този и ни пусни Варава;

De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!

който беше хвърлен в тъмница за някаква размирица, станала в града, и за убийство.

Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.

И Пилат пак им извика, като желаеше да пусне Иисус.

Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;

А те крещяха, казвайки: Разпъни Го! Разпъни Го!

De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!

А той трети път им каза: Че какво зло е сторил Той? Аз не намирам в Него нищо, за което да заслужава смърт. Затова, след като Го накажа, ще Го пусна.

Ő pedig harmadszor *is* monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!

Но те настояваха със силни викове, като искаха да бъде разпънат; и техните викове надделяха.

Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.

И Пилат реши да бъде, както искат те,

És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.

и им пусна онзи, когото искаха, който за размирица и убийство беше хвърлен в тъмница, а Иисус предаде на волята им.

És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.

И когато Го поведоха, хванаха някого си Симон от Киринея, който се връщаше от нива, и сложиха на него кръста, за да го носи след Иисус.

Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.

И Го следваше голямо множество от народ и жени, които плачеха за Него.

Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.

А Иисус се обърна към тях и каза: Дъщери ерусалимски, не плачете за Мен, а плачете за себе си и за децата си,

Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.

защото ето, идат дни, когато ще кажат: Блажени безплодните и утробите, които не са раждали, и гърдите, които не са кърмили.

Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!

Тогава ще започнат да казват на планините: Паднете върху нас!, и на хълмовете: Покрийте ни!

Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!

Защото, ако правят това със суровото дърво, какво ще правят със сухото?

Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz *fán?*

А с Него караха и други двама, които бяха злодеи, за да ги убият.

Vivének pedig két másikat is, *két *gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.

И когато стигнаха на мястото, наречено Лобно, там разпънаха Него и злодеите – единият от дясната Му страна, а другият – от лявата.

Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya *helyének* mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.

А Иисус каза: Отче, прости им, защото не знаят какво правят. И разделиха дрехите Му, като хвърлиха жребий.

Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.

А народът стоеше и гледаше. Заедно с тях Му се подиграваха и началниците, като казваха: Други е избавил; нека избави Себе Си, ако Той е Христос, Божият Избраник.

És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.

Също и войниците Му се подиграваха, като се приближаваха и Му поднасяха оцет, и казваха:

Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.

Ако Ти си юдейският Цар, избави Сам Себе Си.

És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!

И над Него имаше и надпис, написан на гръцки, латински и еврейски: Този е юдейският Цар.

Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.

И един от увисналите злодеи Го хулеше, казвайки: Ако си Ти Христос, избави Себе Си и нас!

A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!

А другият в отговор го смъмри, като каза: Дори от Бога ли не се боиш, ти, който си под същото осъждане?

Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!

И ние справедливо сме осъдени, защото получаваме заслуженото за това, което сме направили; а Този не е направил нищо лошо.

És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.

И каза: (Господи) Иисусе, спомни си за мен, когато дойдеш в Царството Си!

És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!

А (Иисус) му каза: Истина ти казвам: днес ще бъдеш с Мен в рая.

És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.

И беше вече около шестия час и тъмнина покриваше цялата земя до деветия час,

Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.

когато слънцето потъмня; и завесата на храма се раздра през средата.

És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.

И Иисус извика със силен глас и каза: Отче, в Твоите ръце предавам духа Си. И като каза това, издъхна.

És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe *teszem le* az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.

А стотникът, като видя станалото, прослави Бога, като каза: Наистина този Човек беше праведен.

Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.

И целите множества, които се бяха събрали на това зрелище, като видяха какво стана, се връщаха, като се биеха в гърди.

És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.

А всички Негови познати и жените, които Го бяха следвали от Галилея, стояха надалеч и гледаха това.

Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.

И ето, един човек на име Йосиф, който беше съветник, човек добър и праведен,

És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,

който не се беше съгласил с решението и делото им – от юдейския град Ариматея – който и сам очакваше Божието царство,

Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;

отиде при Пилат и поиска тялото на Иисус.

Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.

И като Го свали, Го обви с плащаница и Го положи в гроб, изсечен в скала, където никой още не беше полаган.

És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.

Това беше денят на приготовлението и съботата настъпваше.

És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.

А жените, които бяха дошли с Него от Галилея, вървяха отзад и видяха гроба и как беше положено тялото Му.

Az *őt* követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.

И като се върнаха, приготвиха благоуханни масла и миро; и в съботата си почиваха според заповедта.

Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. * (Luke 23:57) És szombaton nyugovának a parancsolat szerint. *