Job 28

Наистина има рудници за сребро и място за пречистване на злато.

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

От земята се взема желязо и от камък мед се топи.

A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

Човек е сложил край на тъмнината и издирва скалите докрай в мрака и смъртната сянка.

Határt vet *az ember* a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

Отваря шахта далеч от човешко жилище, в места, забравени от човешки крак, висят и се люлеят, от хората далеч.

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

Земята — от нея идва хлябът, а се разравя като огън.

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

Скалите й са източника на сапфири и в нея има златен прах —

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

път, който хищна птица не познава, нито око на сокол е видяло;

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

гордите зверове не са стъпвали по него, нито лъвът е минавал над него.

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

На кремъка слага ръка, преобръща планините из основи.

Ráveti kezét *az ember* a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

Разсича проломи в скалите, всякакви скъпоценности гледа окото му.

A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

Заприщва водните жили да не сълзят и изважда скритото на светлина.

Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

Но мъдростта къде се добива? И къде е мястото на разума?

De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

Човекът не познава стойността й и тя не се намира в земята на живите.

Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

Бездната казва: Не е в мен. И морето казва: Не е при мен.

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Не може да се даде за нея пречистено злато, ни сребро да се претегли като нейна цена.

Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

Не може се оцени с офирско злато, със скъпоценен оникс и сапфир.

Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

Злато или кристал не могат с нея да се мерят, нито да се размени с произведения от чисто злато.

Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

Корали и кристали няма даже да се споменат, защото стойността на мъдростта е повече от скъпоценни камъни.

Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

Етиопският топаз не може с нея да се мери, нито може да се оцени тя с чисто злато.

Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

Откъде тогава идва мъдростта? И къде е мястото на разума?

A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

Тя е укрита от очите на всички живи и е скрита от небесните птици.

Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

Авадон и смъртта казват: С ушите си сме чули слух за нея.

A pokol és halál azt mondják: *Csak* hírét hallottuk füleinkkel!

Бог разбира пътя й, Той мястото й знае.

Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

Понеже Той гледа до краищата на земята и вижда под цялото небе.

Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

Щом определи тегло на ветровете и претегли с мярка водите,

Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

когато направи закон за дъжда и пътека за светкавицата на гърма,

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

тогава Той я видя и я обяви; установи я и също я изследва.

Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

И каза на човека: Ето, страхът от Господа, това е мъдрост, отдалечаване от зло е разум.

Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.