Job 26

А Йов отговори и каза:

Jób pedig felele, és monda:

Как си помогнал ти на слабия, как си спасил безсилната ръка!

Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!

Как си съветвал онзи, който няма мъдрост, и показал изобилно разум свършен!

Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!

На кого си дума известил? И чий дух е от теб излязъл?

Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?

Пред Бога треперят сенките под водите и обитателите им.

A halottak is megremegnek *tőle;* a vizek alatt levők és azok lakói is.

Шеол е гол пред Него и няма покривало Авадон.

Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.

Той простира севера над празнотата, окача земята на нищо.

Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Връзва водите в облаците Си, но пак облакът под тях не се съдира.

Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.

Покрива лицето на престола Си, като разпростира облака Си над него.

Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.

Поставил е граница върху кръга на повърхността на водите, при края на светлината и мрака.

Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.

Небесните стълбове треперят и се ужасяват при Неговата заплаха.

Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.

Той вълнува морето със силата Си и с разума Си разби Рахав.

Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.

Чрез дъха Му заблестяват небесата, ръката Му пробожда бягащия змей.

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.

Ето, това са само краищата на Неговите пътища, и колко слаб шепот чуваме от Него! А гърма на силата Му кой ще разбере?

Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?