Isaiah 50

Така казва ГОСПОД: Къде е разводното писмо на майка ви, с което я отпратих? Или на кого от заемодателите Си ви продадох? Ето, поради беззаконията си бяхте продадени и поради престъпленията ви беше отпратена майка ви.
Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel őt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közül, a kinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért adattatok el, és bűneitekért bocsáttatott el anyátok!
Защо дойдох и нямаше никой; виках и никой не отговори? Скъсила ли се е някак ръката Ми да не може да изкупва? Или нямам сила да избавям? Ето, със смъмрянето Си изсушавам морето, обръщам реките в пустиня, рибите им се вмирисват от липса на вода, умират от жажда.
Miért jöttem, holott nem volt *ott* senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.
Аз обличам небесата с мрак и слагам вретище за тяхно покривало.
Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be azokat.
Господ БОГ ми даде език на учениците — да зная как да помогна с дума на уморения. Събужда, всяка сутрин събужда ухото ми, за да слушам като учениците.
Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.
Господ БОГ ми отвори ухото и аз не се разбунтувах и не се обърнах назад.
Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.
Гърба си дадох на биячите и бузите си — на скубачите, не скрих лицето си от опозоряване и заплюване.
Hátamat odaadám a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt.
Понеже Господ БОГ ще ми помогне, затова не съм опозорен, затова направих лицето си като кремък и зная, че няма да бъда посрамен.
És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.
Близо е Този, който ме оправдава — кой ще се съди с мен? Нека застанем заедно. Кой иска да се съди с мен? Нека се приближи до мен.
Közel van, a ki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!
Ето, Господ БОГ ще ми помогне — кой ще ме осъди? Ето, те всички ще се разпаднат като дреха, ще ги прояде молец.
Ímé, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg őket!
Кой между вас се бои от ГОСПОДА и слуша гласа на Неговия служител? Който ходи в тъмнина и няма за него светлина, нека се уповава на Името на ГОСПОДА и нека се обляга на своя Бог.
Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az ő szolgája szavára? ő, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez!
Ето, всички вие, които запалвате огън и се обграждате с главни, ходете в пламъка на огъня си и сред главните, които сте разпалили! Това ще ви бъде от ръката Ми — ще легнете в място на скръб.
Ímé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!