Genesis 11

А по цялата земя имаше един език и един говор.

Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

И като тръгнаха от изток, намериха поле в земята Сенаар и се заселиха там.

És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

И си казаха един на друг: Елате, да направим тухли и да ги изпечем в огъня. Тухли употребяваха вместо камъни, а смола употребяваха вместо хоросан.

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

И казаха: Елате, да си съградим град и кула, чийто връх да стига до небето, и да си спечелим име, да не би да се разпръснем по лицето на цялата земя.

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

А ГОСПОД слезе да види града и кулата, които градяха човешките синове.

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

И ГОСПОД каза: Ето, един народ са и всички имат един език; и това е само началото на тяхната дейност; и вече няма да им бъде невъзможно нищо, което биха намислили да правят.

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

Елате, да слезем и там да разбъркаме езика им, така че един на друг да не разбират езика си.

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

Така ГОСПОД ги разпръсна оттам по лицето на цялата земя и престанаха да градят града.

És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

Затова той се нарече Вавилон, защото там ГОСПОД разбърка езика на цялата земя; и оттам ГОСПОД ги разпръсна по лицето на цялата земя.

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

Ето родословието на Сим: Сим беше на сто години и роди Арфаксад две години след потопа.

Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

А откакто роди Арфаксад, Сим живя петстотин години и роди синове и дъщери.

És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

Арфаксад живя тридесет и пет години и роди Сала.

Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

А откакто роди Сала, Арфаксад живя четиристотин и три години и роди синове и дъщери.

És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Сала живя тридесет години и роди Евер.

Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

А откакто роди Евер, Сала живя четиристотин и три години и роди синове и дъщери.

És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Евер живя тридесет и четири години и роди Фалек.

Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

А откакто роди Фалек, Евер живя четиристотин и тридесет години и роди синове и дъщери.

És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Фалек живя тридесет години и роди Рагав.

Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.

А откакто роди Рагав, Фалек живя двеста и девет години и роди синове и дъщери.

És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Рагав живя тридесет и две години и роди Серух.

Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.

А откакто роди Серух, Рагав живя двеста и седем години и роди синове и дъщери.

És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

Серух живя тридесет години и роди Нахор.

Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.

А откакто роди Нахор, Серух живя двеста години и роди синове и дъщери.

És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Нахор живя двадесет и девет години и роди Тара.

Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.

А откакто роди Тара, Нахор живя сто и деветнадесет години и роди синове и дъщери.

És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Тара живя седемдесет години и роди Аврам, Нахор и Аран.

Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

Ето родословието на Тара: Тара роди Аврам, Нахор и Аран. А Аран роди Лот.

Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.

И Аран умря преди баща си Тара в Ур Халдейски, в родната си земя.

Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.

И Аврам и Нахор си взеха жени; името на жената на Аврам беше Сарая, а името на жената на Нахор беше Мелха, дъщеря на Аран, баща на Мелха, баща и на Есха.

Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.

А Сарая беше безплодна, нямаше дете.

Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.

И Тара взе сина си Аврам и внука си Лот, сина на Аран, и снаха си Сарая, жената на сина си Аврам, и излязоха заедно от Ур Халдейски, за да отидат в земята Ханаан; и дойдоха в Харан и се заселиха там.

És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.

И дните на Тара станаха двеста и пет години, и Тара умря в Харан.

Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.