Ecclesiastes 7

Добро име е по-добро от скъпоценно масло и денят на смъртта — от деня на раждането.
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
По-добре да отидеш в дом на жалеене, отколкото да отидеш в дом на пируване, защото това е краят на всички хора и живият го влага в сърцето си.
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
Печалта е по-добра от смеха, защото чрез тъжното лице сърцето става по-добро.
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Сърцето на мъдрите е в дома на жалеене, а сърцето на безумните е в дома на веселие.
A bölcseknek elméje a siralmas házban *van,* a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
По-добре да се слуша изобличението на мъдрия, отколкото да слуша човек песента на безумните.
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Защото какъвто е гласът на тръните под котела, такъв е и смехът на безумния. И това е суета.
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
Наистина насилието подлудява мъдрия и подкупът покварява сърцето.
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs *embert* is, és az elmét elveszti az ajándék.
Краят на работата е по-добър от началото й; търпеливият по дух е по-добър от гордия по дух.
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
Не бързай в духа си да се гневиш, защото гневът почива в пазвата на безумните.
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
Не казвай: Как предишните дни бяха по-добри от тези? — защото не от мъдрост питаш за това.
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
Мъдростта е добра като наследство и полезна за онези, които гледат слънцето,
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az *embereknek,* a kik a napot látják.
защото мъдростта е защита, както и парите са защита, но предимството на знанието е, че мъдростта оживява онези, които я имат.
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, *és* a gazdagságnak árnyéka alatt *egyformán nyugszik az ember!* de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
Разгледай Божието дело, защото кой може да изправи онова, което Той е направил криво?
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
В деня на благоденствие бъди весел, а в деня на бедствие разсъди: Бог е направил едното, както и другото, за да не намери човек нищо след себе си.
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit *abból* eszébe ne vegyen, *a mi* reá következik.
Всичко видях в суетните си дни — има праведен, който загива в правдата си, и има безбожен, който дългоденства в безбожието си.
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki *az ő életének napjait* meghosszabbítja az ő gonoszságában.
Не бъди прекалено праведен и не се прави на прекалено мъдър — защо да се погубиш?
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
Не бъди прекалено зъл и не бъди безумен — защо да умреш преди времето си?
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
Добре е да държиш това и да не оттегляш ръката си от онова, защото който се бои от Бога, ще избегне всичко това.
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
Мъдростта прави мъдрия по-силен от десет началници, които са в града,
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
защото няма праведен човек на земята, който върши добро и не греши.
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
И не обръщай внимание на всички думи, които се говорят, да не би да чуеш слугата си да те кълне,
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
защото сърцето ти знае също, че и ти много пъти си проклинал други.
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
Всичко това опитах чрез мъдрост. Казах: Ще бъда мъдър! — но тя се отдалечи от мен.
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. *Mikor* azt gondolám, *hogy* bölcs vagyok, én tőlem a *bölcseség* távol vala.
Далеч е онова, което е, и изключително дълбоко — кой може да го открие?
Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
Отново предадох сърцето си да позная, да изследвам и да открия мъдростта и разума, да позная, че злото е безумие и глупостта е лудост.
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
И открих че е по-горчива от смъртта жената, чието сърце е примки и мрежи, чиито ръце са окови. Който е угоден на Бога, ще избегне от нея, а грешникът ще бъде хванат от нея.
És találtam *egy dolgot,* mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
Виж, това открих — казва проповедникът — като сравнявах едно нещо с друго, за да намеря обяснение,
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
което душата ми още търси, но не е намерила — един мъж между хиляда намерих, но една жена между всички тях не намерих.
A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
Ето, само това намерих — че Бог направи човека праведен, но те потърсиха много хитрини.
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.